Szabinak
Peti
45. születésnapjára
Fecó
45. születésnapjára
Rád
gondolunk (Mártinak)
Kutya
bánat (kétkezes Matyival)
70.
születésnapodra
TIZENNYOLC
ÉVES LETTÉL
SZABOLCSKÁNK jeles napra ébredtél:
tizennyolc éves lettél.
A kis mozdony aludjon a sarokban,
a dinók, katonák álljanak
helyükön a sorban,
ma labda ne pattogjon,
hiszen felnőtt lettél.
+
Mától Anya fogódzik erős karodba,
Apa hív társul a nehéz dologra,
legyen mindig szemed rajtuk,
most már te vagy védőjük, támaszuk.
+
Szerényen, segítőn járj az emberek között,
de mindig tudd, hogy ki vagy.
+
Legyen egy nagy, szép álmod,
amiért teljes szívvel küzdened kell,
hívjad Adrit segítségül,
meglátod, fényes napotok kel fel.
+
Tudd meg: életét csak az
futotta sikerrel,
ki magának, és szeretteinek
meleg, otthonos világot teremtett.
+
Mi ott vagyunk mindig veled,
szeretőn, féltőn, de
mindig segítőn, hogy nekünk
mindig maradj, amink vagy:
az édes kisunokánk.
Sárospatak, 2015. december 9.
PETI SZÜLETÉSNAPJÁRA
Peti! - engedd, hogy
körülüljünk,
jóságodban megfürödjünk,
45-ik születésnapodon
veled együtt ünnepeljünk.
Állítsd jobbodra feleséged, Nojót,
balra szemfényeteket, Matyit,
így vagytok egy fénylő család,
ebben a zavart időben egy atomnyi boldogság.
Ebből a sűrű négy és fél évtizedből mit idézzünk,
hogy az emlékek melegéből további erőt merítsünk?
Régen volt, amikor barát bácsikkal árkot ástál,
kis négyéves, az utcán dinnyét hazagurítottál,
szobádban ékszerteknősök cammogtak,
az akvárium mellett dühös
papagájok rikoltoztak.
De ebből a korból legnagyobb tetted,
hogy az országos Rákóczi versenyt megnyerted.
Most egy elfeledett lap őrzi
az utókornak akkori lelked.
De gitár pendült, meghallottad,
és gyermeki játékaid abbahagytad.
A zene világa elragadott:
meghozta a „Halhatatlan Beatles”-t,
és az első sikeres akkordot.
Legnagyobb csúcs! -
a képzőben az ELT zenekar tagja lettél,
s különös boldogságok részese lehettél:
sikeres fellépések izgalmában az elismerés
és tisztelet fényében fürödhettél.
Ne feledd, Nojót is a képző hozta el neked.
A tanulmányok befejeztén
megnyílt egy új világ: munkába mentél.
Először alsósok zenélő tanítóbácsija voltál,
most felsősöket vezetsz be a
számítástechnikába,
javítod, szervezed a gépek működését két iskola
géptárában.
Nagy szíved azzal is kimutatkozik,
hogy a mi gépeinket Miskolcról ápolod,
ellenőrzöd, javítod, filmeket küldesz, fényképeket
gondozgatod.
Kis feleségeddel együtt visztek életet
munkahelyedre a vidámság, a zene mentén,
együtt örültök legfőbb kincsetek, Matyika
énekes, táncos, tévés sikereinek.
Segítsétek őt továbbra is közös örömötökre.
Mind a hárman legyetek boldogok!
FECÓNAK SZÜLETÉSNAPJÁRA
Másik-fiunk,
Ferenc! - most te engedd,
hogy köréd üljünk,
45. születésnapodon
ünnepeljünk.
Hogy „másik”-at mondtam,
nem akaratlan, hiszen
16 éves korod óta szinte együtt élünk
és összecsiszolódtunk.
Most hallgasd, miért szeretünk.
Először is azért, mert Mártikát megszeretted,
és annyi év alatt lélekben megerősítetted.
Sokat jártál hozzánk, kedvességeddel, jóságoddal
a családba hamar beolvadtál.
Az iskolás évek végén a
Detantban, Pesten kerestél munkát,
hogy az albérlet kínjai után
mielőbb családot alapítsál.
Hamarosan ez is megjött
Szabolcs megszületésével,
így minket, öregeket, megismertettél
a nagymamaság és nagypapaság érzésével.
A főiskolát is elvégezted,
új
munkahelyre találtál,
ahol magasabb szintű lett a munkád.
Kisunokánkat Mártival együtt gondoztad,
nem feledted: minden este te mosdattad.
Később, amikor már zenélt,
minden fellépésén büszkén feszítettél.
Mirólunk sem feledkeztél meg, autótúrákra vittél,
s így a világ kinyílt előttünk,
én is újra láthattam gyermekkori otthonaimat.
Ha lejöttetek hozzánk,
Te voltál az erő, a szolgálatkészség,
ami hiba volt a ház körül, megjavítottad,
s ha szükséges volt, Mártival a konyhát kiragyogtattad.
Minden jót kívánunk és szeretnénk,
ha továbbra is a kedves Fecóka
maradnál nekünk.
Rád gondolunk
Hogy vagy, Mártikánk, kicsi lányunk,
most, mikor az esős vasárnap délután
lustán, ólmosan a világra rátelepszik?
Szokás szerint a holnapra készülsz?
S kezed alatt a meleg vasaló
a frissen száradt
fehér ingeken végigsiklik?
Rád gondolunk, kis lényed hiányzik,
mert csak távolról
érezzük féltő aggódásod.
Itt most nyílik a pitypang....
Miért nem lehet, hogy az idő
visszahozza,
csak egy pillanatra,
napsütéses, mosolygós gyermekkorodat?
Azt a percet, mikor még csecsemőként
mosolygó szemmel,
kövérkés kis kezeddel
első sárga virágodat
édesanyádnak
először átnyújtottad,
s a kéklő ég alatt
szereteteddel
a világot beragyogtad?
Kutya bánat
(kétkezes Matyival)
Esik eső, csepereg,
az ereszen lepereg.
Fázik a ház kutyája,
mert ázik a bundája.
Búsan bámul fel az égre,
„Vajon lesz-e csont ebédre?”
a gazdája megsajnálja,
behívja
és megkínálja.
70.
születésnapodra
Ma
hetvenedszer nyitod
tavaszod a világra,
s mi itt vagyunk
köszöntve, fényedben állva.
Hetven éve, a vihar átvonulván
a letarolt világ várt
új élet fakasztókra:
hogy te legyél egyik példa,
a szépség teremtője,
gazdagítva a világot,
példa a jóra.
Ezért volt az ifjúi nyugtalanság,
mohó gyűjtése a szépségmorzsáknak,
grafomániásan engedés
a megszületni akaró kecses formáknak.
Mert kincseid átadni akartad,
és ami nem volt teljes,
egésszé, széppé tenni,
a benned munkáló alkotó erővel
emberivé tenni.
Magadat szétosztottad,
s a világban százak rád emlékeznek,
ha találkoznak véled, megölelnek
hálával, mert kétségükben erőt adtál,
sokukat magukat becsülni, bízni
az iskolában emberré formálva megtanítottál.
- ők a te fényedet szerteviszik -
- ők a te lélekdarabkáid.
Végig Újhely tevékeny munkása voltál,
zuhogó fényében szorgoskodtál.
Alvó költőit újra színre hoztad,
s a város lakóinak ezzel
városukat újra visszaadtad.
Regényeddel, mely viszi neved
szerte a világba,
múltjukat jelenükkel összefogtad.
Életfád közben kilombosodott,
örömödre gazdag létet hozott:
Mártika a lányod, segítő barátnőd,
ő hozta Ferencet, az ezermester vőd.
Unokánk a kis Szabolcska
tőled örökölte a néha
elbújó merengést,
és szeretni az olykor síró,
olykor hullámon vidáman
táncoló fényhez hasonló zenét.
Péternek érző, meleg, hűséges szívet adtál,
jóságodért tőle vissza igaz hálát kaptál.
Noémivel együtt
a dalos szívű Matyikát neveli,
aki kis szívében a te gazdag
nagy lelked viseli.
Kis karjával a világot átölelné,
megfürödne benn, úgy szeretné.
Szívében élő jóságát
mint imádott nagyanyja,
széjjel osztogatja:
azon buzgólkodik, hogy körülötte
az életet a jóság, a szeretet uralja.
Látod itt vagyunk mind egyek
e szép örömteli napodon,
amihez e jeles évvel
örömünkre eljutottál
és élsz nekünk
még mindig fiatal lélekkel
és ragyogó egészséggel arcodon.
Kérjük, virulj még továbbra is itt közöttünk,
hogy gondos kis lényednek mindig örülhessünk.
Megtalált múzsád vigyen örömmel egyre magasabbra,
hogy mit rejt még a lényed,
a világ
ámulva láthassa.
S kérünk, őrizz, ápolj
így továbbra is
mindnyájunkat,
Védő angyalunk, Édesanyánk!
Sárospatak, 2015. március 13
